Nagyváradi "Z" Barlangkutató Csoport

Nagyváradi "Z" Barlangkutató Csoport


Kutatások a Bükkben 2016 / 2
Sebes-tetői-barlang
A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület és a Nagyváradi "Z" Barlangkutató Csoport 2016 második felében az alábbi közös kutatási tevékenységeket végezte a Bükk-hegységben. Folytattuk a Sebes-tetői-barlang (5372-142, Sebes-gerinc) feltárását. A Felső-ág végponti meanderében ("Rettenetes Meander") a járattalp lemélyítése révén lehetővé tettük az agyaggal telt vödrök mozgatását és így az ásás folytatását a végponton. A meanderben további 1,5 méter járatrészből távolítottuk el az agyagos kitöltést. A jelenlegi végponton félcentis szalmacseppköveket találtunk, melyek a járat főtéje és a kitöltés közötti párcentis légrésben alakultak ki. Az Alsó-ág végén folytattuk a keleti irányba tartó "Folyosó" ásását három és fél méter hosszúságban. Mivel ez a járat egyre inkább beszűkülni látszik, elkezdtük egy északi irányba és meredeken lefelé tartó leágazásának a kiásását, melyben jelenleg a másfél méteres mélységet értük el.
A barlang jelenlegi hossza 32 méter, mélysége 13 méter. Az Alsó-ágban nyári időszakban a levegő széndioxidszintjének jelentős emelkedése jellemző. Szeptember közepén végzett mérések alapján a levegő széndioxidtartalma a végponton 2,45 térfogatszázalék volt. Decemberre a felszíni alacsony hőmérsékletnek köszönhetően a teljes Alsó-ág levegője, beleértve a végponti aknát is, kitisztult.
Felső-Sebes-víz-oldali-hasadékbarlang
Új barlangot tártunk fel a Felső-Sebes-víz völgy földrajzi bal oldalában. A Felső-Sebes-víz-oldali-hasadékbarlang bejárata a völgy felső szakaszán, hozzávetőlegesen 650 méter tengerszint feletti magasságban található. A bejárati hasadék fala borsóköves, egy méter után a járat beszűkül. A szűkület kitágítását követően újabb egy méter után a járat egy balkanyarral folytatódott, ami mögött kis termecskét értünk el. A cseppkőlefolyásokkal díszített kis teremből mindössze egy járhatatlanul szűk, északnyugatnak tartó csőjárat vezet tovább. A barlang vélhetően a Felső-Sebes-víz völgy egykori víznyelője lehetett.
2016 októberétől elkezdtük a MaJa-barlang (5362-73) kutatásnak előkészítését. A Kis-fennsík legújabb barlangjának bejárata Sólyomkút és Csókás köztött található, 500 méter tengerszint feletti magasságban, ladini mészkőben (Kisfennsíki Mészkő Formáció). A barlang feltételezhetően a Felső-forrás (320 méter tszf. mag.) vízrendszeréhez tartozik, melytől nyugati irányba, 3000 méter légvonalbeli távolságra fekszik, de nem zárható ki kapcsolata a Harica-forrás (290 méter tszf. mag.) rendszerével sem (DK, 2400 m. légvonalbeli távolság). A barlang jelenleg ismert része egyetlen függőleges, 13 méter mély korróziós akna viszonylag szabályos keresztmetszettel, melynek fala zártszelvényű oldási formákat mutat. Nyolc méter körüli mélységben az aknát kis párkány tagolja. A párkány alatti szakaszon az akna falán időszakos vízbeszivárgás nyomai láthatóak, melyek szabályos csatornákat mélyítettek az akna falába. A párkány fölött, egy négy-öt méteres szakaszon a falat sűrűn borító borsókőképződmények találhatóak. Az akna alján másfél méter átmérőjű kis terem található, melynek alját felszíni hordalék képezi.
MaJa-barlang
Először a barlang bejáratát tágítottuk ki és tettük biztonságosabbá a törmelékes talaj eltávolításával szálkőig, majd szárazon rakott kőfallal erősítettük meg. A fagyhatásnak kitett bejárati szakaszra jellemző a kőzet töredezettsége, helyenként morzsalékony állaga, ezért az akna első két-három méterén megtisztítottuk a falakat az instabil, kiálló, omlásveszélyes kövektől. Ezután az aknát tagoló kis párkányt takarítottuk meg szálkőig a ráhullott kövek és föld eltávolításával. Az aknát jellemző töréspontok miatt szükségessé vált a közlekedőkötél megvezetése. A felfekvés megakadályozása érdekében -3 méternél egy elhúzást és biztosítási pontot és -8 méternél egy megosztást helyeztünk el a falban. Miután a bejáratban és az aknában biztonságossá tettük a közlekedést, igyekeztünk felmérni a végponti kitöltés mélységét, hogy megállapíthassuk a további munkálatok nagyságrendjét. A végponton légmozgást nem tapasztaltunk, de az akna falát borító borsókövek arra utalnak, hogy valaha számottevő huzat lehetett a járatban. Ezért elkezdtük az akna alján felhalmozódott föld részleges eltávolítását. A vékony humuszos réteg alatt szürkés, majd sárgás, vízzáró jellegű agyagos kitöltést találtunk, ami megmagyarázta a légmozgás teljes hiányát. Az agyagréteg alatt, legnagyobb meglepetésünkre osztályozatlan kavicsos réteg következett. Ebben vegyesen található nagyobb kőtömb és kisebb-nagyobb hordalékkő egyaránt. A kövek anyaga mészkő, inkább élesek, mint lekerekítettek. Mindebből arra következtettünk, hogy a barlang valamikor egy közeli, nem túl kiterjedt felszíni vízfolyás víznyelőjeként működött. Bár csak részlegesen bontottuk meg a végponti kitöltést, de miután elértük a kavicsréteget, a levegő minősége érezhetően javult a végponton. Huzatot ugyan nem tapasztaltunk, de megindult a végponti elhasznált levegő cseréje, és a bejáratban láthatóan megjelent a felfelé tartó pára. A barlang "szellőzni" kezdett. Ezzel a reményteljes változással várjuk a kutatások elkezdését 2017-ben.
A Sűrű Péter hidrogeológus, barlangi kutatásvezető irányítása mellett folyó munkálatokban Andrási János, Aranyi Hajnalka, Kiss János kutatásvezető helyettes, Majoros Zsuzsanna, Novák Magdolna, Sántha Edit (Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület) és Szűcs Szabolcs (Nagyváradi "Z" Barlangkutató Csoport) vettek részt.

Sebes-tetői-barlang

Sebes-tetői-barlang (5372-142)

Sebes-gerinc, Bükk-hegység

A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület és a Nagyváradi "Z" Barlangkutató Csoport részvételével kezdetét vette a Sebes-tetői-barlang, a Bükk-hegység egy ismeretlen, új barlangjának feltárása. Az addig ismeretlen fosszilis barlangszáj 2014 januárjában, terepbejárás során vált ismertté. Az akkor még omlással elzárt barlangbejárat a Sebes-forrásoktól mintegy 300 méterre délkeletre található, 650 méter tengerszint feletti magasságban, a hegygerinc szintje alatt 5 méterrel, ladini mészkőben. A 2015 őszén elvégzett próbabontás során a bejárati sziklafal tövében kutatóakna mélyítésére került sor. Az akna alján egy agyaggal szinte teljesen kitöltött kis bejárati terem főtéje rajzolódott ki. A kitöltést 2 méter mélyen távolítottuk el, ahol elértük egy északnak tartó lejtős járat főtéjét. A munkálatok 2016-ban folytatódtak. Az "Agyagszifon" kiásása után az agyaggal feltöltött járat keletnek fordult és hamarosan egy intenzíven meanderező járatrészhez vezetett. A "Rettenetes Meander" ásásával az ötödik kanyarnál hagytunk fel, és helyette egy baloldali oldalág, az "Alsó-ág", megbontásával próbálkoztunk. Az északnak tartó járatszelvény itt is hamarosan keletnek fordult, és az agyaggal kitöltött járat több elágazási ponthoz vezetett. Az északnyugati és északkeleti leágazások vakvágánynak bizonyultak és hamarosan beszűkültek. A továbbjutást egy 60 centiméter átmérőjű és 2 méter mély kis akna (a "Kút") jelentette, mely a kiásása után egy délkeletnek tartó vízszintes járathoz vezetett. Itt, legnagyobb örömünkre 5-10 cm légrést találtunk a járat kitöltése felett. Egy méter után a járat elágazik. Keleti irányba hasonló szelvénnyel, a kitöltés és a főte között kis légréssel folytatódik. Déli irányba egy járhatatlan, 10 cm átmérőjű csőjárat található. Ennek a kis járatnak a megbontása nyújtotta számunkra a reményt a folytatáshoz: kibontása után a járatból felfelé tartó légáramlat indult meg. A levegős járatok nem lehetnek már nagyon messze...

Az eddigi feltárások eredményeként mintegy 25 méter barlangjárat vált ismertté, ehhez hozzávetőlegesen 15 köbméter agyag eltávolítására volt szükség. Az elért mélység kb. 11 méter. A járatok markáns oldási formákat mutatnak, fő fejlődési irányuk kelet - délkelet. Az eddig feltárt járatrészek arra engednek következtetni, hogy a barlang aktív időszakában víznyelőként működött. Vízrendszere egyelőre tisztázatlan, találgatások tárgyát képezi. A barlang vélhetően pliocén korú. A munkálatokban, Sűrű Péter kutatásvezető irányítása mellett, Kiss János (kutatásvezető helyettes, MLBE) és Szűcs Szabolcs ("Z") vettek részt. További munkálatok folyamatban.


Fúrómagos-zsomboly (Avenul cu Carote)

2014 nyarán a Nagyváradi "Z" Barlangkutató Csoport, a Marcel Loubens BE és független barlangkutatók közreműködésével, megkezdte a Fúrómagos-zsomboly (Pádis, Bihar-hegység) bontását. A bejárati akna és az azt követő rövid folyosó utáni járatrészt a Pádis paleo-völgy által szállított hordalék mélységében tölti ki. Az eddigi munkálatok során 4 m3 sóder került kitermelésre, a munkaterület ácsolásos kiépítése mellett. A zsomboly jelenlegi mélysége 14 méter. További munkálatok folyamatban.


Valea Rea

Feltárások a Valea Rea-barlangban

Egy 2014 június 7-9 között megrendezett közös kutatótábor alkalmával a Nagyváradi Z csoport és a Marcel Loubens BE folytatta a Ventilátor-vízesés - Piskóta Fosszil közötti járatrészek feltárását (felső ág). A Ventilátor-vízesés felső részének kimászása során egy eddig ismeretlen fosszilis szint feltárására került sor. Az új járatot hozzávetőleg 100 méteren sikerült követni egy aknáig, melynek feltárására, felszerelés hiányában, nem került sor. A kutatást Zih József irányítja.


Faţa Muncelului

Nyáritábor - Vărăşoaia 2011
2011, Július 29 - Augusztus 14

A Z csoport - Vărăşoaia Team éves nyári tábora 2011 július 29 - augusztus 14 között került megrendezésre. A rendezvényen a következő csoportok és szervezetek tagjai vettek részt: "Z", Cristal Nagyvárad, Politehnica Kolozsvár, "Czárán Gyula" Tenke, "Sfinx" Gârda, Romániai Hidrogeológusok Egyesülete, Bihari Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat, MKBT.

linkRészletek   A rendezvény elsődleges célja a Vărăşoaia - Boga karsztvízrendszer megismerését célzó komplex kutatások folytatása volt...


R2, Fotó Losonci Gábor R2, Fotó Losonci Gábor

Az R2-víznyelő -222 méteren

Pádis-fennsík, Bihar-hegység

2011 június 11 - 13 között az R2 azonosítójú víznyelő egy feltáró-térképező kutatótábor célpontja volt. Ennek eredményeképpen a teljes feltérképezett járathossz 1327 méter, míg a barlang mélysége elérte a -222 métert. A tábor résztvevői Z és MKBT tagokból tevődtek össze. További munkálatok folyamatban.


Valea Rea

Járatbontás a Valea Rea-barlangban
2010 október 28 - november 1

2010 október végén egy bivakolással egybekötött földalatti kutatótábor keretén belül a Z barlangkutató csoport folytatta a Valea Rea-barlangban folyó munkálatokat. A tábor elsődleges célja a Kínai Néphadseregnek nevezett omlás átbontásának folytatása volt.

linkRészletek  A Kínai Néphadsereg omlásban, amely egy erősen huzatoló járatban zárta el a továbbjutást, folytatódtak a bontási munkálatok. Az omlást sikerült olymértékben átbontani...